Egyszer volt, hol nem volt – 4. rész
A vártúrákról szóló cikkünk utolsó részében Észak-Magyarországot fedeztük fel. Már rengeteg szép pillanat és élmény van mögöttünk, de ezekből sosem elég. Ellátogattunk tehát 5 Észak-Magyarországi várba, ahol nem csak emlékekkel, de tudással is bőven
Ugyan nagyon fontos az úti cél, azt már megtanultuk, hogy az odáig vezető út is van annyira lényeges és érdekes. Ezt a legjobban úgy lehet megtapasztalni, ha megfelelő járművet választ magának az ember. Engedd meg, hogy lélegzetelállító utat biztosítsunk neked. Missziónk, hogy az emberek megtanulják az utat is csodálni, nem csak az úti célt.
- Bencsik Fanni a VPT-Caravan-tól
- Szerző
- Sárospatak, Regéc, Boldogkőváralja, Edelény, Eger
- Utazási célpont
A Rákóczi-vár Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttesei közé tartozik. Falai közt tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. Illetve, ha megfordítasz egy 500 forintos bankjegyet, a Rákóczi-vár fog visszanézni rád.
A hangulatos folyóparti Várkertből lépünk a belső vár udvarára, figyelmünket először a komor vártorony és a mellette lévő légiesen könnyed reneszánsz Lorántffy-loggia ragadja meg, ami a magyar reneszánsz építészet egyik kiemelkedő alkotása.
A várkastély fő és egyben legrégebbi része az ötszintes Vörös-torony, ami vezetéssel látogatható. A torony tetején létesített kilátóteraszról csodálatos kilátás nyílik a Bodrogra, a városra, és jól áttekinthető az egész vár alaprajza.
A szabadon látogatható Rákócziak dicső kora című állandó kiállítás, a Rákóczi család történetét mutatja be, különös hangsúlyt fektetve II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére és a szabadságharc eseményeire. A korhű bútorokon, ruhákon kívül olyan érdekességeket is találunk, mint a fejedelem gyerekkori ábécés könyve, rodostói trónusának másolata, vagy a saját kezével faragott gyertyatartók.
II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekéveinek egy részét, mielőtt Munkácsra költöztek volna. Magyarország első reneszánsz babaháza itt kapott helyet, ez II. Rákóczi Ferenc fejedelem regéci gyermekéveit idézi fel. A vár eredeti berendezésének épen maradt darabjait pedig a sárospataki vármúzeumban őrzik.
Nyaranta immár hagyományosan megrendezésre kerül a legendás régésztábor, mely párhuzamosam zajlik a feltárással. Csodálatos kilátással és interaktív kiállításokkal várja a látogatókat a vár (például a „Főúri pompa a várfalak között" című kiállítás). Az emeleten, a régi ebédlőpalotában a 17. századi ebédlőterem rekonstruált korhű berendezése látható.
A várat 1282-ben építtette IV. Béla király. Egy néphagyomány szerint a vár a nevét egy Bodó nevezetű aszalómesterről kapta, aki segített IV. Bélának megmenekülni a tatárok elől, amikor üldözőbe vették.
A látványosságok megtekintése után lehetőség nyílik egy hűvös várborozóban megpihenni. Lovagi párbaj előadásokkal, jelmezes tárlatvezetésekkel (pl.: udvarhölgyek vezetnek körbe), középkori étteremmel (korhű zenével) kecsegtet az ide érkezőknek Boldogkő vára.
A kastélyt egy francia báró, Jean-François L’Huillier kezdte el építtetni 1716-ban, felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix pedig befejezte 1730-ban. Unokájukhoz, Forgách Ludmillához és második férjéhez, gróf Esterházy Istvánhoz köthetők azok a legjelentősebb átalakítások, amelyek máig fennmaradtak.
Akik a kastélyra kíváncsiak, egy közel másfél órás túrán vehetnek részt, amely egy 23 perces 3D-s, kosztümös játékfilmmel indul. A történetből a nézők megismerkedhetnek a tulajdonosokkal, illetve Lieb Ferenc vándorfestővel, akit a szobák kifestésével bíztak meg.
Az érdeklődők megtekinthetik a filmben szereplő festett termeket, egy térkép kiállítást (térképek a 16. Századtól, térképkészítési eszközök), vissza repülhetnek az időben az 1945-1968 közötti időszakba, ahol a kornak megfelelő közlekedési eszközökkel, használati tárgyakkal és berendezett helyiségekkel ismerkedhetnek meg.
Amitől az Edelényi kastélysziget igazán híres lett, az a rokokó falképsorozat, amit ma is megcsodálhatnak az ide látogatók.
Eger vára a magyar történelem és kultúra egyik meghatározó építménye. A Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a várdombon volt. A tatárjárás után a püspökség védelmére várat emeltek. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a 15. században, a reneszánsz korban, élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.
A várat a hozzá fűződő 1552-es ostrom, illetve annak regénybe foglalt körülményei tették nem csak a magyarok, de az egész világ számára híressé. Dobó István és a várvédők legendás győzelme a törökök felett időtlen történet, amit a vár falai közt bárki szívesen idéz fel.
Az Egri vár számos érdekes kiállításnak ad otthont; kazamata kiállítás, egri vár története, Hősök Terme, börtönkiállítás.
