Egyszer volt, hol nem volt – 3. rész

Nagy szerencséje van a mai kor emberének, hiszen megtekinthet ezek közül mindent, sétálhat azokon a helyeken, ahova régen királyok tették csak be a lábukat. Szinte magáért kiállt, hogy induljunk neki az útnak és helyezkedjünk bele a történelem meséibe. Mi átadtuk magunkat az ősi időknek és hagytuk, hadd beszéljenek a falak (és persze a kiállítások) a régmúlt történéseiről.

A látottak és hallottak után sok mindenen jár az ember esze. A lenyűgöző tapasztalatokat pedig a legjobb úti társainkkal átbeszélni, egy puha székben, kezünkben egy bögre teával, miközben már haladunk is a következő varázslatos helyszínre kényelmes lakóautónk ölelésében.

Bencsik Fanni a VPT-Caravan-tól

Szerző

Visegrád, Esztergom, Tata

Utazási célpont

1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné.

A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel együtt. Egy rablási történet is fűződik a Visegrádi fellegvárhoz. Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát 1440-ben.

Napjainkban számos izgalmas kiállításnak ad otthont a fellegvár; vártörténeti kiállítás, Szent Korona kiállítás, panoptikum (1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére), középkori fegyvertörténeti kiállítás, úri vadászat a középkorban, szabadtéri középkori hadieszköz bemutató, rekonstruált makett-erődrendszer.

A Visegrádi királyi palota egy több évszázados, Itáliát idéző épület gótikus kolostorral. A középkori Magyar Királyság kortárs uralkodóinak szolgált kezdetben állandó székhelyéül, majd vidéki rezidenciájául. A középkori Magyarország egyik legnagyobb és legpompásabb épületegyüttese volt. Ma már ugyan csak romokból áll, de ennek ellenére is impozáns enteriőr lengi körül.

A szépen rekonstruált termeket, udvarokat bejárva, a korhűen berendezett lakosztályokban időutazást tehetünk a Magyar Királyság fénykorába, a 15. Századba. A palota legszebb része az árkádos reneszánsz díszudvar, közepén a híres Herkules-kúttal. Mátyás király nagyszabású ünnepségein víz helyett bor csorgott a kútból. A kút már csak egy másolat, de vannak még megmaradt részek az eredetiből. Ezek a kőtárban tekinthetők meg. A kút sokak számára ismerős lehet az 1000 forintos bankjegy hátoldaláról.

A díszudvarból nyílnak a királyi palota kiállítótermei. Az egyik teremben nagyon érdekes interaktív kiállítást rendeztek be Virtuális Vártúrák címen.

Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne volt az esztergomi vár. Géza fejedelemsége alatt Esztergom várhegyét választotta székhelyéül. Később fia, István király, a Magyar Királyság egyik központjává tette. A vár fontos bel- és külpolitikai intézkedések központja is volt. Végül 1198-ban Imre király lemondott a királyi várról és az érseknek adományozta. Innentől fokozatosan átalakult érseki központtá.

Amit érdemes meglátogatni az a várszínház, a vármúzeum, a panoptikum és persze a bazilika.

A Tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit és történelmi viszontagságait viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben tulajdonosainak elképzeléseivel áll összefüggésben. A Mátyás-kori átalakítások során lett belőle reneszánsz várkastély. I. Mátyás király tavaszonként előszeretettel pihent itt meg.

Sokfajta kiállítás és foglalkozás várja az ide látogatókat. Ott van például a Római kőtár, ahol a Komárom-Esztergom megye területéről előkerült ókori régészeti leleteket sorakoztatják fel. A Középkori kőtárban a legszebb Zsigmond- és Mátyás-kori faragványok, illetve a vértesszentkereszti bencés monostorból származó díszesen faragott kövek figyelhetők meg. A vár impozáns lovagtermében pedig reneszánsz enteriőrrel találkozhat a látogató. Az óvodás és iskolás csoportokat változatos múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja a múzeum.

És az, hogy melyik várakat nézzük meg legközelebb, következő cikkünkből kiderül.

Addig is, vártúrára fel!